Arka őskori története
Arka őskori története
Arka őskori története
Kedves Látogató!
Arka történetében elmondhatjuk, hogy nincs időszak, amikor emberek ne laktak volna ezen a környéken. Arka egy tófenéken fekszik. A Magoska (734m ) és a Kerekhegy (565m)vulkáni eredetű, amelyek a múltban működtek, a Tóhegy(344m) vulkánként nem működött, de mozgott( a forró lávafolyamból kitörő gázok után kihülő andezitbe mindha beleharaptak volna ("ördögharapás") A pliocén végén (őskőkor i.e5,3-1,8 M év) utóvulkáni tevékenység részben erdős vegetációt talált itt, részben édesvizi mocsári lágyszárú növényeket, mint erről a gejzírműködés hatásaként keletkezett limnokvarcitba (kovakő), zárt maradványok és a kovásodott, opálosodott fák tanúskodnak. Egyes területeken a tónak lefolyása lehetett, ez indokolja, hogy a limnokvarcit pad nem összefüggő egységként, hanem lencsés-padosan borítja a dombot (Korlát-Ravaszlyuk tető). A régészeti leletek kőzetanyagának vizsgálata igazolta, hogy növényzárványos limnokvarcit és kovás opálos fán kívül átkovásodott, finom szemcsézett tavi üledék (hidrokvarcit) is előfordul.(Szakáll Sándor kőzetvizsgálat)
- Legelőször meg kell említenem Dr Simán Katalin ásatásait ,amely 1983-85, 1992 és 1994-ben 125 m" terület feltárására került sor ( Korlát-Ravaszlyuk-tető 329 m magas) Az ásatás egyik különlegessége egy 28000 éves( őskőkor) kőeszköz készítő műhely. 94 db eszköz közül a kaparók, pengék dominálnak, azokat követik a vakarók majd a vésők. A nyersanyag java hidrokvarcit, limnokvarcit.
- 1896-ban 12 napos ásatást végzett a területen Mihalik József (Tóhegy 344m, Leányhegy 354m) Itt cserepek, kőeszközök kerültek elő, ami egy 16000 éves újkőkori település nyomaira utalnak. A hegygerincen található egy 1650 m hosszú kősánc, belső magassága néhol eléri az 1 m-t, amit védelemre használtak. Ez azonban későbbi építésű, valószínű a késő bronzkori(i.e 1600-1200) embere épített. A Tóhegyről gyönyörű kilátás nyílik a környező településekre, a boldogkői várra, szép időben ellátni Kassáig ,valamint meg lehet közelíteni a kősáncot is.
3. Arka határában a Herzsaréten kutatott 1961-62 Vértes László régész, valamint korai halála után Saád Andor. " Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon" című összefoglaló munkájának 17 fejezetében tette közzé. A kis területre korlátozódott ásatáson körülbelül 1500 eszközt és több mint 100 kg megmunkált szilánkot gyűjtött össze. Találtak rénszarvas- és lófogmaradványokat is. Sikerült összegyűjteniük a C-14 vizsgálathoz elegendő faszenet, amiből a groningeni rádiókarbon laboratóriumban a legalsó rétegek korát 17000 évesnek határozzák meg.
Mihalik J 1916,Vértes L 1965, dr Simán K 1986
Varkoly Ferenc